216.

1. Mint az agyag, mely puha még

A fazekas kezében alakul,

úgy alakítsd a szívemet,

csak erre vágyom Uram, Istenem.

 

/: Jövök hozzád, Jézus.

   Jövök hozzád, Jézus. :/

 

2. Mint száraz föld, ha szomjazik,

úgy vágyik szívem élő vizedre,

mert Istenem, Te vagy a Forrás.

Ki benned hisz, az nem szomjazik már.

 

3. Mint éjjeli őr várja a hajnalt,

Úgy remél lelkem a Te szavadban.

Mert az Igéd lámpás az úton,

Lobogó mécs a lábaim előtt.