236.

Oh jöjj, Istenem, Rád vágyom én.

Lelkem szomjazik,

mint a puszta száraz földje.

Oh jöjj, Istenem, Rád vágyom én.

A te házadban hadd lássam dicsőséged!

Hiszen többet ér a te szereteted,

mint az élet, Istenem!

Hiszen többet ér a te szereteted:

mindörökké hirdetem!

 

1. Mindenkor téged áldlak én,

feléd tárom imára két kezem.

Lelkem eltöltöd jelenléteddel,

ezért ujjongva áld az énekem.

 

2. Rád gondolok álmomban is.

Kora hajnalban hozzád száll imám.

A Te szárnyadnak árnyékába rejtesz

és a jobbod fenntart örökké.