249.

A mi hazánk ott fenn a mennyben vár,

Látjuk majd a Bárány mennyasszonyát,
Az Isten fényében tündökölve áll,

A mennyei Jeruzsálem

 

1. Ott nem lesz éjsötét soha már,

Mert Isten fénye járja át.

Nem kell a hold se napsütés

Maga a Bárány lesz a fény

 

2. Egy harsány hang kiáltja felénk:

Halljátok, eljön Üdvözítőnk.

Letörli könnyeinket az Úr,

Nem lesz több gyász se fájdalom.

 

3. Ujjong a föld és örvend az ég,

Újjá lesz minden, él a remény.

Hát zengje énekét a világ,

Mert él az Úr, ki minket haza vár.