E20.

1. Meghívtál, hogy vízre lépjek,

hol nélküled elsüllyedek.
Ott is megtalállak téged,

a mélységben megtart hitem.
 

Nagy neved hívom én,

és felnézek a vizek fölé
Ott látlak én
A lelkem benned megpihen.

Enyém vagy és én tied.
 

2. A mélységnél nagyobb kegyelmed,

mely elvezet és tart engem.
Ha elbuknék és nagyon félnék,

Te nem hagysz el és nem inogsz meg.

 

/: Lélek add, hogy benned teljesen megbízzak
A vízen bátran veled járjak,

Hogy bárhová hívsz menjek
Vigyél tovább mint a lábam tudna menni
Taníts teljes hittel járni, jelenlétedben élni
:/